Gyógyszeres támogatás

A pszichoaktív anyagok használata leépíti a központi idegrendszer önszabályzó mechanizmusait. A drog használatából eredő eufóriáért és élvezetért nagy árat kell fizetni. Ha a pszichoaktív szer hatásai elmúlnak, a visszaesés állapota következik. Ezt hívják „zuhanásnak”, amikor az ember rosszabbul érzi magát, mint a drog beszedése előtt. A drog negatív hatásai sokkal tovább tartanak, mint az „előnyösek”.

Néhány példa arra, miként befolyásolja a mentális folyamatokat a pszichoaktív szerek használata:

  • - Minden drog zavarja az alvást, annak struktúráját, minőségét, mintáját.
  • - Minden drog leépíti azt a képességet, hogy a használó kontrollálja saját viselkedését, amely ingerlékennyé, indulatossá, türelmetlenné, és a kritikákkal szemben túlérzékennyé teszi.
  • - A marihuána intenzív és hosszú távú használata leépíti a gondolkodás folyamatát, paranoiát, pszichotikus reakciókat produkál.
  • - A benzodiazepinekkel, nyugtatókkal, altatókkal való visszaélés pánikrohamokat, tikkelést, az epilepsziás rohamok nagyobb kockázatát eredményezi.
  • - A kokain, az amfetaminok és más pszichológiai stimulánsok a gyorsan kifejtett stimuláló hatás után hosszan tartó „zuhanási” állapotot hoznak, amely depresszióval, letargiával, gyenge akarattal, fáradtsággal jár.
  • - Minden drog használatakor folyamatosan szükséges „beszedni valamit”, hogy a pszichológiai kényelemérzet, és a lelki nyugalom meglegyen.

A megfelelő mennyiségű, természetes ingerület átvivő anyag (neurotranszmitter), és az agy különböző részei közötti megfelelő önszabályozás visszaállításához javasolt a páciens részvétele gyógyszeres kezelésekben.

A függőségek gyógyszeres kezelésének célja a következő:

  • - Védelem az epilepsziás rohamok, paranoia, agresszió, öngyilkos hajlamok ellen;
  • - Jó minőségű alvás biztosítása;
  • - Hangulat stabilizálása;
  • - Csökkenteni a drogok utáni vágyat.
  • - Visszaállítani a koncentrációt, a memóriakapacitást és a kognitív funkciókat.

A gyógyszerek megfelelő kombinációjának és optimális dózisának azonnali megtalálása még egy szakember számára is nehéz feladat. Ha olyan alapokon kezd valaki gyógyszert szedni, hogy „a Baclofen száz százalékig bevált nálam, próbáld ki te is”, vagy „Vegyél be 2 Xanax tablettát lefekvés előtt, ha nem elég, szedj Midazolamot vagy Klonopine-t”, az nagyon veszélyes.

A gyógyszeres terápiának meg kell felelnie a következőknek:

  1.  Biztonságosnak kell lennie;
  2.  Nem szabad, hogy új függőség kiindulópontja legyen;
  3.  Ne a tüneteket, hanem azok kiváltó okait szűntesse meg;
  4.  A fennálló egészségügyi problémák és a páciens által szedett gyógyszerek figyelembevételével kell kiválasztani.

Kapcsolódó drogok kezeléséről szóló cikkek 

  • A drog iránti folyamatos vágy, gyakori hangulatváltozások, idegesség, álmatlanság, drogos álmok, jól bizonyítják a drogok iránti pszichológiai függőséget.  A drog iránti sóvárgás  olyan biológiai ösztönné válik, mint az éhség- vagy szomjúságérzet.
  • A Naltrexon terápiának nincs eufórikus hatása, és nem hoz létre új függőséget.  Ezért a Naltrexone nem egy pótló terápia, amelyben az egyik addiktív drogot cserélik le egy másikra (Metadonra vagy Buprenorfinra/Subutexre). 
  • A drog rehabilitáció egy pszichológiai kezelés, amely pszichoaktív anyagoktól függő pácienseket céloz.